Családi kör

 

_FA_0123

A lelkem oly kihalt, üres,
mint éjjel a tükör.
Holtan világít egymaga
a bűvös fényű kör.
Ő látta hajdan a napot,
a májusi eget.
De most belé az árvaság,
a semmi integet.
Elmegy, ki látja itt magát,
a táj is elenyész.
Övé a csönd, az éjszaka
s meghal, ki belenéz.

Kosztolányi

_FA_0127-Edit

Share

Jánosok – Hús-vérek#1

 
“Hús-vérek” az S8 Pincében

 

A sorozat első vendége Kókai János [zenész, író, színész, előadó, szétszórt mesehős, abszurd figura]

janosok

 Játsszák: Hakstol Sára, Király Orsolya, Lóránt Krisztina, Csák György

…a semmi végérvényesen elbújt a körmöm alá
képtelenség kipiszkálni onnan
te már megpróbáltad sodrófával mobiltelefonnal
sikoltással könyörgéssel 
sőt emlékszem egyszer meztelenre is vetkőztél
de a semmi az maradt…

Kókai János

Share

A bárányok hallgatnak

 

_FA_9952-Edit

A szomjas farkas és a szomjas kis bari
Ugyanazon patakra ment véletlenül.
A jámbor gyapjasnál az ordas följebb állt,
Gonosz szándékkal mégis így kötött belé:
„Mért bolygatod fel nékem a patak vizét,
Ha én iszom?” A gyapjas félénken felelt:
„Hogyan tehetném, kérlek, mit szememre hánysz?
Hiszen a viz felőled árad szájamig.”
A meghazudtolt farkas így acsarkodott:
„Fél éve rútul rágalmaztál engemet.”
„Hisz akkor még nem éltem én” – felelte az.
„Apád gyalázott akkor, istenuccse, ő” –
És ráugorva széjjel marcangolta őt.
Oly emberekről íródott e kis mese,
Kik ártatlant koholt ürüggyel nyomnak el.

Phaedrus

_FA_9952-Edit-2

Share

Éji virág

 

_FA_9850-Edit

Olyan ez, mikor dugott kincsünk
szobáját szellőztetjük,
mely nagy időn át pecsételve volt,
vagy egy rejtélyes kéz-húzásra
felgördül a nagy, rejtő éjji függöny
és befénylik a hold:
Ilyenkor meg-megcsillan pillanatra
a senkitől se látott
mosolyfalakba zárt igazi kincs,
a mélységes, nagy, drága szomorúság!…
Az óra éjfelet ver – –
– Pereg, pereg a könny… –

Dsida

 

Share

3/4 Nő

 

34no

szereplők:
Nikolett Gábri
Sára Pilnay
Bence Gelányi

látvány: Sára Luca Jeli
zeneszerző: Kovácsovics Dávid
rendező: Balázs Szitás
író: Fanni Sényi

Share

S8 Pince – Frissítő

 
Sajnosbatár koncert az S8 Pincében
sajnosbatar

Kinn a mezőn, bárány béget,
azt bőgi, hogy bűn az élet.
Metafizikai síkon
nem is létezik a gyíkom,
és az ember, te is láttad,
önpusztító háziállat,
bűn a bűne, bűn a bűnünk,
pedig ártatlannak tűnünk.
Kinn a mezőn, mint a tehén,
úgy bőg most a felettesén,
megreped az ego burka,
belül üres véreshurka.
Kavarog a tejút pora,
csillaganyag a vacsora,
Mer’ az ember galagtikus,
mindenevő malactípus,

Sajnosbatár

Share

Terrorra várva

 

_FA_9254

mert zsarnokság van,
nemcsak a talpra álltan
harsogott éljenekben,
hurrákban, énekekben,
az ernyedetlen
tapsoló tenyerekben,
az operában,
a trombitában,
ott van az utca sarkán
az éppoly harsány –
vígan vagy kongó zordan
feszülő kőszoborban,

Illyés

Share

Árnyékszék

 

_FA_4147

Vidám lovag
A díszalak,
Napfényben, árnyban járó.
Sok úton át
Hol dala szállt
Rejtve volt Eldorádó!
Ereje fogy
Szinte lerogy:
„Te Árny, két lábon járó,
Mondd, hol a föld,
Hol arany-zöld
Fű közt áll Eldorádó!”.
Az ősz lovag,
Merész alak,
A szíve árnyban álló,
Kegyetlen út
Bárhova jut,
Sehol sincs Eldorádó.
 „Aranyat old
Hegyen a hold,
S a Völgy Árnyéka ártó.
Lovagolj el!” –
Az Árny felel:
„Ott lehet Eldorádó.”

 

Poe

_FA_4147e2

Share

Sün lét

 

_FA_9233-Edit

Most árva szívem, mint a sün, befordul
tüskét feszítve, gubózkodva, zordul,
mert fél a rossztól. Így is rossz, de szúrták,
és csiptetővel csípték gyenge burkát
és jót színlelve mérgezték titokban.

Nadányi Zoltán

Share

Túl ötven erdőn

 

_FA_8965

Sűrűségen átfutottam,
avarának vért is adtam,
ami bennem fiatal volt,
rohanásban elhullattam.
Szívem szárnya, szemem fénye,
kurjantásos fiú-kedvem,
férfi-sorsom mély zenéje
elveszett a rengetegben.
Csudaváró esti lázban
fekszem itt a ritkulásban
meglazulva, szerteesve

Áprily Lajos

_FA_8977

Share