Lakótelep

 

_FA_5868-Edit

Az arcok – omladozó templomok –
itt-ott állják az élet ostromát,
de lelkek mélyén ördög vigyorog
és kér kajánul fordított imát.
Bekapcsolt tévék, futó képsorok,
hit és erőszak, habossütemény,
s a Nagy Bohóc, a Gőg-bohóc beszél
hasba lyukat, ahol nincs már remény.

Lelkes Miklós

_FA_5876-Edit

Share

Varjak

 

_FA_5762

Ti károgón is kacagtok
S mikor tollaitok hullnak,
Nem siratjátok a múltat:
Jönnek új varjak, új mezők.
Ti vagytok: a boldog élet,
Az átkozott irigyeltek,
Gyertek felém, gyertek, gyertek,
Varjak, varjak, szent madarak.

Ady

Share

Mésszel leönt az ősz

 

kolozs

Későn jött hadam mind leölve, vagy
ki él, fogcsikorgatva elszaladt,
nyomán keserű lett a fű s penész
tajtékzik erdőn, hová belevész;
leölt nosztalgiák, szép álmaim,
mésszel leönt az ősz: dérrel borít,
és mint a tél, örökre eltemet
didergő férfikor benneteket;
s mint szemtanú, ki életben maradt,
számolni kezdem a halottakat.

Csukás István

 

Share

Unicornio

unicornio

Mi unicornio azul
ayer se me perdió,
y puede parecer
acaso una obsesión,
pero no tengo más
que un unicornio azul

Silvio Rodriguez

Share

Zselé – harmat

 

_FA_1390-Edit

magas a temetőkerítés
a faluban hol a szüleim éltek
de főleg haltak
széles kőfalán strázsaként
járkálok le föl remélve
béke van legalább odalenn
a kerten túl a gépkocsik
szekerek biciklik siklanak
mindkét irányban az élet
jele az ideges mozgás
a mindent befogó tekintet
párás lágysága a könny
mely befelé hull egyre
egy tikkadt sír fölött
az oroszlánszájakba gyűlő harmat

Cseke Gábor

Share

Családi kör II.

 

_FA_1237-Edit

Halottja van mindannyiunknak,
Hisz’ percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!

Ady

 

Share

November – Nagyítás

 

_FA_1187

Eljött már november didergő hónapja,
     Hideg szele a fák ágait megcsapja.
Meghalva elhullnak a sárga levelek,
     Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.

Csokonai

_FA_1197

Share