Hónap: 2015 április

Alkonyzóna

 

FA__5640-Edit

Megjön a tavasz tarkasága:
fehér pöttyök és piros pontok,
virágos fák, tavaszi gondok,
tavaszi sírok ciprusága,
fehér virág hull barna sárba,
szelet mond az alkonyi pír is;
halálvágy száll a bús múzsákba

Babits

Rács megett

 

FA__4752-Edit-Edit-Edit

A víg örömökre lett madár
Dalol-e rács megett?
A gyermek is, ha retteg, már
Oly ifjan szárnyszegett,
Szép, zsenge tavaszt feled.
Ó, szüleim, ha letört a virág
És széltépett a lomb,
És májusban a bimbós ág
Vidám zsengécskéire ront
Az aggodalom s a gond,
Jő-e az ágra nyár-vigalom?

W. Blake

FA__4752-Edit-Edit

Titkos kert

 

titkoskert
titkoskert

8 Fénykép

Mary önkéntelenül még egy mély lélegzetet vett, azután félretolta a lengő borostyánfüggönyt, és benyomta a kaput. Az ajtó lassan, nehézkesen kinyílt. Mary besiklott, és betette maga mögött a kaput. Megállt, nekidűlt a falnak, és körülnézett. Alig kapott levegőt az izgalomtól, a csodálkozástól és a gyönyörűségtől. Bent volt a titkos kertben!
Francis Hodgson Burnett

Születésnap

 

FA__4253-Edit

Nincs jobb világ a másvilágnál,
a másvilágon nincs világ,
s nincs jobb világ a nincs-világnál,
mert féreg nélkül nincs virág.
Nincs jobb világ a nincs-világnál,
hol féreg van csak, nincs virág,
hol féreg nem kár, hogyha rágcsál.
hol féreg nem fáj, hogyha rág.

Babits

FA__4278-Edit

Szárnyaszegett portrék

Szárnyaszegett életrajzok

szarnyszegett
szarnyszegett

26 Fénykép

“Az, ami időnként hátul a hátatokon viszket, az a szárnyak emléke. Nem véletlenül álmodjátok azt hogy repültök: az álom csupán azoknak a dolgoknak a tükörképe, amelyek már megtörténtek veletek.”
Szanyiszlav Sztratyiev

színészek:
Bognár Anita, Csépai Eszter, Király Orsolya, Simon Attila, Stubnya Béla, Szemere Zsolt
rendezte: Cserje Zsuzsa

Fehér ház

 

feherhaz
feherhaz

15 Fénykép

Van egy fehér, fehér, fehér ház,
ahova néha elmegyek.
Fehér, fehér talpig fehér ház
és benne fehér emberek.
Leverem a port saruimról
ha néha oda elmegyek.
Nem látom őket, ők se engem.
Lecsókolom vak, szent szemük.
Álarc szorítja könnyes arcom,
de könnyeim nem keserűk.
Fehér virággal, puha szóval
lecsókolom vak, szent szemük.

 Kosztolányi

Lelkek temetője

 

FA__4046-Edit

E föld a lelkek temetője,
Ciprusos, árva temetője,
Sok vér ömlött itt valaha
S maggyilkos méreg lett belőle.
Itt azok éltek, kik nem éltek,
A legkülömbek sohse éltek,
Itt meddő a nagy gerjedés
S százszor boldogok a vetéltek.

Ady