Az örömet ki eldalolja,
Lesz még a földön annyi más;
Kié az élet, zengjen róla, –
Ami enyém, csak elmúlás.
Dsida
Levegő az első anya,
Víz a vénebb testvér vala,
Vas az ifjabb ezek közül,
Tűz a sorban esik közbül.
Kalevala
Dunaparti csónakházban
Nagy a jókedv minden nap.
Úszik az ember boldogságban
És a jó Duna víz simogat.
Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se bírta mondani
Hogy: éljen …
Arany