Szeretem a ködöt

FA__2357-Edit

Szeretem a ködöt, amely eltakar, és egyedül lehetek benne.
Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy idegen országban, melynek lakója a magány, királya pedig az álom. Köd van körülöttem. Álmos, szürke, földi felhők, és csodálatos, milyen tisztán látom az ember igazságtalanságát.

Fekete István

FA__2360-Edit-2

Share

Mementó hó alatt

FA__2346-Edit

Gyötrött és tépett magamat
Régi hiteiben fürösztve
Vérből, jajból és lángból
Szedegetem össze
S elteszem, mint életes holtat.
Most tél van s szegény mag-magam
Megnémítva és behavazva
Rendeltetés hitével
Őrzöm meg tavaszra,
Igazimnak sarjadásáig.

Ady

FA__2355-Edit

Share

Mindennapi kereszt

FA__2335-Edit

Az ember itt a földön nem is annyira lépésről lépésre vándorol, mint inkább keresztről keresztre száll. Más geometriai formáját tekintve is a kereszt: találkozás és ellentét, tiszta ellentmondás. Tragikum és reménység egyszerre.

Pilinszky

Share

Gyász

FA__1957-Edit-2

De én nem tudok semmit, semmit
én nem tudom, hogy mi vagyok –
ünnepelek-e zeneszóval,
vagy gyászolok, vagy siratok?

Dsida

Share

Lélek vagyok

lelekvagyok

Világtalan zaj, zajtalan világ,
A város zajában, elbujt egy parány,
Ringass mezítlen talpamon,
Takarj be, takarj be, még ráncokkal teli föld,
Egyszeri csendért,
Lélek vagyok, élni szeretnék!

SzBB

Share

Zakkant zongora

FA__1581-Edit-Edit

veled vagyok a Sárga Házban
ahol püfölöd a kataton zongorát a lélek ártatlan és halhatatlan és
sohasem pusztulhat el istentelen egy felfegyverzett tébolydában

Ginsberg

FA__1579-Edit-Edit

Share

Mind csak hiábavaló

FA__1636-Edit

A virtus nagy tűneményi
Gőz, mit hagymáz lehele;
Miképp széles e világon
Minden épűl hitványságon,
Nyár és harmat, tél és hó
Mind csak hiábavaló!

Kölcsey

FA__1638-Edit

Share