Múltbanéző

fa__3626-edit

jaj ötven éve – lelkem visszadöbben –
halottjaim is itt-ott, egyre többen –
jaj, ötven éve tündököl fölöttem
ez a sok élő, fényes, égi szomszéd,

Kosztolányi

Share

Örökre szűz

fa__3533-edit

Ágyékom forró,a tied tűz.
Nem maradhatsz nekem örökre szűz.
Tudhatod, hogy tőled mit akarok.
Úgyis a szeretőd,
úgyis a szeretőd leszek még ma én.
Minden magot neked adok.
Ami jó azt velem összehozhatod.
Tudod,hogy tőled mit akarok.
Úgyis a szeretőd,
úgyis a szeretőd leszek még ma én.

Takáts Tamás

Share

in memoriam

fa__3976

Te férfiaknál férfiabb,
te bátraknál is bátrabb,
legalább szégyelted magad
megadni a halálnak?
Saját végeddel kérdelek:
a gőggel égő évek,
az olthatatlan büszkeség,
ha végül úgy se véd meg,
az egész életünk mit ér?

Pilinszky

Share

Ősz

 

Mért van, hogy a szívem
Csupa, csupa bánat?
Siratom halálát
A gyönyörű nyárnak.
Siratom halálát
A hulló levélnek,
Lassú hervadását
A virágos rétnek.

Dsida

Share

Őszi utazás

fa__3354-edit

Hisz úgyis téli álom már nekem e földi lét,
Amelyből felriadok olykor s mint a fák,
Az ég felé jajongok s messzi fény, feléd,
S az Urat hívom tanuságomúl, hogy itt vagyok…
Ó fényből árnyba változó világ!
Az életed fölötted ellobog.

Füst Milán

fa__3398-edit

Share

Bukott angyal

no images were found

Szemükben még az isteni egeknek
Visszfénye csillog egyre elhalóbban,
Fülükben még zsong a kerúbseregnek
Örök dalából egy sor. Lenn a porban
Még emlékeznek tündöklő napokra,
Melyek mögöttük zengve elmaradtak,
Mint az álomderűs mennyei pompa,
Mitől mindig ragyog az égi ablak.
Most hullanak hidegbe és sötétbe,
Mindég mélyebbre, néma dacban égve
És arcukat kezükkel eltakarják,
Mert látni Őt már többé nem akarják,
Az éj kell nékik, a világtalan,
Melynek szívükben komor mása van.

Juhász Gyula

Share

Szabad élet

Szabad élet, szabad madár ,
jajj, de szép, ki szabadon jár.
Járnék én is, ha járhatnék,
ha magammal szabad lennék.
Nem vagyok magammal szabad,
kezemen, lábamon lakat.

Muzsikás

Share

Esik

fa__2839-edit

Esik eső, lassú, tespedt,
öntözni az utcatestet.
Bús az utca, néptelen már,
senki sem lát, senki sem vár.
Esik folyton, esik egyre…
Ó, ha egy lány jönne erre!

Dsida

fa__2835-edit

Share

Szabadság tér – magyar álom

fa__2178-edit

Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet
és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését.
Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak,
megtöretett testünket az álom, a szép szabadító
oldja fel…

Radnóti

Share

Bánat

Mit csináljak? Két szemem
álmatlan sötétbe néz.
Sírva mondom: Édesem!
S bénán visszahull a kéz.

 Tárul, esd és visszahull:
édes, édes, édesem!
Lásd, a lámpás éjbe fúl
s itt maradtam rémesen,

 

árva-búsan, egyedül.
Mind sűrűbb az alkonyat,
rám a bánat csendje űl.
S búg egy távoli vonat…

Dsida

Share