Eliza és Ellinidha

Juli néni, Kati néni
– Letye – petye – lepetye! –
Üldögélnek a sarokban,
Jár a nyelvük, mint a rokka
– Letye – petye – lepetye! –
Bárki inge, rokolyája
– Letye – petye – lepetye! –
Lyukat vágnak közepébe,
Kitűzik a ház elébe 
– Letye – petye – lepetye!

Weöres

Share

Todo tiene su final

Todo tiene su final, nada dura para siempre,
tenemos que recordar que no existe eternidad,
Como el lindo clavel solo quiso florecer, y
enseñarnos su belleza y marchito perecer,
todo tiene su final nada dura para siempre
tenemos que recordar que no existe eternidad.

Hector Lavoe

Share

Szenvedély

A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szive a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedűl lett.
Nem szabadúl már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakitás,
egy egész tenger zúgja mégis vissza.

Pilinszky

Share

Az élet elmegy

Az élet elmegy akkor is, akkor is,
ha árnyékban, vagy fényben ülsz,
ha csöndben élsz, ha halkan szólsz,
vagy valamit kimondasz hangosan!
Ha nem nézed, hogy merre jársz,
ha mindegy az, hogy kire vársz,
ha soha semmit meg nem bánsz,
ha minden ajtót jól bezársz,
az élet elmegy akkor is, akkor is,
kinő mögötted majd a fű
és elfedi a lábnyomod!

Ladányi

Share

Utolsó naplemente

Mi ez a furcsa, vézna sípszó?
Ez a selyemlágy, kék zene?
A nap, a nap, a zuhanó nap
mintha aranyat vérzene.
Fáj az éhség s a jóllakottság,
mar az ital, a szomjú csíp.
Zokog a nap, a lebukó nap,
zokog az a távoli síp.
Milyen sötét lesz! Fülelő csend.
Lassan felmutatom eres
két kezemet a csillagoknak:
Nézzétek meg: üres. Üres.

Dsida

Share

Zseb dal

Volt egy ember, ki megtudta naponta
a rádióból és a hírlapokból
milyen boldog lesz itt az utókor
kolbászból lesz a lépcsőházi karfa
és ó, egek
egész hegyek, egész hegyek lesznek szaloncukorból
S szólt az ember: ezt mind most akarom,
máskülönben nincs igazság a földön,
már az időm nem naplopással töltöm
a nap helyett ezentúl mást lopok
és ó, egek
a szót a tett, a szót a tett követi itt a földön

És híre ment, hogy ezt lehet. S épp ettől
valósult meg a kollektivizálás
mert nem volt olyan hivatal vagy állás
hol nem loptak naponta számtalanszor
és ó, egek
egész hegyek, egész hegyek kerültek zsebbe akkor.
De jött a baj, hogy kicsik a zsebek
a problémát a lapok is megírták
nagyobb zsebeket követelt az ország
és jött a zsebszabályzási rendelet
és ó, egek
megnőtt a zseb, megnőtt a zseb és eltűnt benne az ország

 

Ladányi

Share

Három nővér

Hová? Hová lett minden? Hol van? Ó istenem, istenem! Mindent elfelejtettem, mindent… minden összezavarodott a fejemben… Nem emlékszem már… Mindent elfelejtek, napról napra felejtek, az élet meg elmegy és nem tér vissza soha, soha, soha nem megyünk… Látom én, soha nem megyünk el innen..

Csehov

Share

Őrangyaltalan

Ha könnyes szemekkel térsz éjjel nyugovóra,
Mert közelsége nélkül telt el egy újabb óra,
Ha a bánat már nagyobbra nőtt, mint a szerelem,
Ott leszek és meggyógyítom darabokra tört szívedet.
Ha az életedet veszed újra fontolóra,
És a szívedet próbálod meggyőzni, hogy végleg leteszel róla,
Mert a bánat már nagyobbá vált, mint a szeretet,
Ott leszek és megmentem összetört lelkedet.
Ha eleged lett már a magányos éjszakákból,
És semmi jót már nem vársz a nagyvilágtól,
Összeroskadva sírsz, nem tudva mit kaphatsz még a sorstól,
Ott leszek és megvédelek a bizonytalan holnaptól.

Baranyi

Share

Napraforgó

A napraforgó, mint az őrült
röpül a pusztán egymaga,
a tébolyító napsugárban
kibomlik csenevész haja.
Bolond lotyó – fejére kapja
a sárga szoknyáját s szalad,
szerelmese volt már a kóró,
a pipacs és az iszalag,
elhagyta mind, most sír magában,
rí és a szörnyű napra néz,
a napra, úri kedvesére,
ki részeg, s izzik, mint a réz.

 Kosztolányi

Share

Hajnal

Földtől eloldja az eget
a hajnal s tiszta, lágy szavára
a bogarak, a gyerekek
kipörögnek a napvilágra;
a levegőben semmi pára,
a csilló könnyűség lebeg!

J. A.

Share