Elfordult, és lámpája fényét végigfuttatta a tojások sorain. – Talán lesz itt egy, amelyik meg van repedve, vagy van rajta rés. A háta mögötti félhomályban lassan apró duzzanat támadt azon az ovoidon, amelyiket az imént megérintett. Azt egy lüktetés követte, majd újabb és újabb duzzanatok, míg az egész felszín tele nem lett apró dudorokkal.
– Semmi – jelentette Dallasnak és Lambertnek. – Egyiken sem látszik sérülés.
A lámpa fényét visszafordította az előbbi tojás felé. Megint előrehajolt, és a szeme elkerekedett attól, amit látott. Az ovoid eddig átlátszatlan felszíne egyszeriben áttetszővé vált. Egyre tisztult, mígnem olyan átlátszóvá vált, mint az üveg. Közelebb lépett, a lámpa fényét a tárgyra irányította, és feszülten figyelt. A lélegzetét is visszatartotta, miközben a tojás belseje láthatóvá vált.
– Jézusom…
– Mi van, Kane? Mi van odalent? – Dallas erőt vett magán, nehogy erélyesen rákiáltson.
Egy kis szörnyeteg vált lassan láthatóvá az ovoid belsejében.
Alan Dean Foster