Arenas – Chipiona

 

De arenas movedizas
Bajo un cielo de alquiler
Alfileres que agonizan
Antes de nacer

A mi cita fui pero el horizonte
Se había cansado de esperar
Me llamó san Pedro por mi nombre
Y no le quise contestar

Y arenas movedizas
Bajo un cielo de almidón
Paquebotes que aterrizan
Sin pedir perdón

Arenas movedizas
Bajo un cielo regaliz
Ascensores que agonizan
Por la cicatriz

Sabina

Egy gondolat “Arenas – Chipiona” bejegyzéshez

  1. Egyszerűen képrázatos képek. A homokdűnék, a szél rejzolta finom vonalak, a vonalak ritmusa, ahogy az erősebb és a halványabb homok-hullámok érintetlenül mintázzék a felszínt. A fűcsomók, fűszálak, a madártoll és árnyéka, finom, művészi rajzolatokat adnak. Csak a természet és semmi más, mondanám, de az 1. és a 14. képen emberi alkotás maradványa és léckerítés símul a homokba. A többi a természet grafikusa és a fényképezőgép lencséje mögött álló művész közös alkotása. SZÉPEK!

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.