A Főkukac álmodozik

A Nagy Horgász rosszat álmodott. Azt álmodta, hogy üldözik, egyik sarokból a másikba kergetik, s nem találja sehol a helyét. Gyorsan felébredt, mert egy horgász akkor alszik el, és akkor ébred fel, ami-kor akar, tökéletesen működik a belső csörgőórája. Erről lehet megismerni a hor-gászokat, meg arról, hogy ha kinyitják a szemüket, rögtön kipattannak az ágyból. A Nagy Horgász is kipattant az ágyból, s rögtön felébresztette a Főkukacot.
– Ébresztő, hétalvó! Itt a reggel, szól a vekker!
A Főkukac mérgesen morgott.
– Nem hallottam semmiféle vekkert. Mi olyan sürgős?
A Nagy Horgász suttogva magyarázott, mint aki nagy titkot ad át.
– Meg akarom osztani veled az álmomat.A Főkukac a vállát vonogatta, gúnyosan dünnyögött.
– Egyedül is tudok álmodni. Nincs szükségem más álmára.

Csukás István

 

Share

Örök szerelem – egy időre

 

Yo no quiero saber por qué lo hiciste;
yo no quiero contigo ni sin ti;
lo que yo quiero, muchacha de ojos tristes,
es que mueras por mí.
Y morirme contigo si te matas
y matarme contigo si te mueres
porque el amor cuando no muere mata
porque amores que matan nunca mueren.

J. Sabina

Share

Partra vetve, feledve

Én nem tudom, hogyan, mi volt. A locska őselem,
a víz kihűlt és nagy hideg zuhant rám hirtelen.
Szívemből rémület szökellt, mint bokorból a vad,
kiáltottam vón s keserűn szájon vágott a hab.
A hátam mögött szüntelen valami ordított.
Iszonyúbb volt, mint óriási tarajos gyíkok
csordája, az a tenger ott s én küzdöttem vele,
elfeledtem, hogy mit sem ér az ember élete.

J. A.

Share

Walpurgis

Ez az éjszaka biztos Walpurgis
Ha már kétszázzal megy a Wartburg is
És te most benne vagy, mert benne vagy
Mert miért is ne lennél benne abban
Hogy kacagva matasson rajtad három
Asszony, és csak akkor hagyják abba
Ha már harmadszor szólsz, hogy “Elég!”
De az is lehet, hogy még akkor se
Holnapig boszorkányszombat van
Csak a kikapcsolódat kapcsold be!
Ha most elengednéd a kormányt
És tövig nyomnád a gázpedált
Becsukott szemmel is odatalálnál
Ahol többé már semmi meg nem árt

Sziámi

Share

Fakulás

Az őszi sárban már magamban járok,
s lábam nyomában a Kaszás üget,
hajam deres lett és az utcalányok
másnak mutatják már a mellüket,
s a csillagok is már fakóbban égnek,
mint egykor égtek, mikor este lett:
ajánlom bűnös lelkemet az égnek,
s az út sarának vézna testemet.

Villon – Faludy

Share

Vége – volt egyszer egy Ódry Színpad

 

mert ahogy beviszik, mert ahogy csak a küszöbére lépnek, hát az nem lesz már sehol, nem lesz már, mert az nem lesz már ugyanaz a templom. Az Úr onnét már kiköltözködött, eltávozik, uram mihelyt belépnek, és nem marad utána csak üres csarnok, amely talán jó Caligulának, de nem az Úrnak…

Székely János

Share