Lagrimas negras

Me duele más la muerte de un amigo
Que la que a mí me ronda
Con la imaginación, cuando se atreve
Sigo mordiendo manzanas amargas
Pero el futuro es cada vez más breve
Y la resaca, larga
J. Sabina
Share

Árnyak közt

Árnyak közt árny vagyok, ki egyszer már ivott a
Vízből, mit ád a föld, de nem csitult a szomja,
S az élők álmait zavarva, visszatér
Az út rögeire, s élő vizet remél.
Mint első, tört hajó az óceán öléből,
Mint áldozóedény a kurgánsíri éjből,
A lépcső legmagasb fokára úgy jutok,
Hol élő árnyad áll, s árnyamra várni fog.
S ha ez csak ámítás, mesebeszéd, hazugság,
S ha már nem emberarc, de gipszálarc mered ránk
Némán a föld alól, és kövekből rakott
Szempárja könnytelen, s tekintete halott?…

Tarkovszkij

Share

Pride

… egy kapcsolat, egy nemi élet, egy élet megítélése ne azon múljon, mit hova tesz az illető, hanem hogy tud-e szeretni, hűséges-e, támasz-e a bajban. E téren a melegeket se kell más mércével mérni, mint a többi embert: van köztük ilyen is, olyan is.
Az azonban nem biztos, hogy ami természetellenes, az erkölcstelen is. Az emberi civilizáció rengeteg “természetellenes” dolgot tartalmaz. Például megfőzzük az élelmiszert, és nem nyersen fogyasztjuk. A főemlősöknél (az ember is az) a monogámia is természetellenes, tehát hogy egy hím egyidejűleg csak egy nősténnyel tartson fenn kapcsolatot…

Nádasdy Ádám

Share

Likvidátor – a felszámoló

“…időkön és tereken ugrálok át,
szebb világokat keresgélek,
a létezők legjobbikát,
ez a mániám,
ambícióm és agresszióm és görcsöm,
észrevették már, hogy egyre kevesebb az ember a földön?,
én egyáltalán nem vagyok emberek közé való,
ezt mondják,
tőlem az embereket félteni kell, …”

Likvidátor – a felszámoló
Felolvasó színház Formanek Csaba  – az Örkény István drámaírói ösztöndíj díjazottja – készülő darabjából az Új Alkotóműhely Egyesület tiszakécskei művésztelepén.

Író, rendező: Formanek Csaba
Játsszák: Babinchak Atanaz, Formanek Csaba, Hakstol Sára, Pusztai Luca
Festmény: Debreczeni Imre
Szobrok: Németh Csaba, Retkes Máté

Share

El coronel no tiene quién le escriba

El administrador le entregó la correspondencia. Metió el resto en el saco y lo volvió a cerrar. El médico se dispuso a leer dos cartas personales. Pero antes de romper los sobres miró al coronel. Luego miró al administrador. -¿Nada para el coronel? El coronel sintió el terror. El administrador se echó el saco al hombro, bajó el andén y respondió sin volver la cabeza: -El coronel no tiene quien le escriba.

Márquez

Share

Halál szele

Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek nekem.

Kosztolányi

Share

Fény felé

Hát indulj a fény felé, ne állj meg a lábad bírja.
Menj menj felfelé.
Ott várunk téged!
Indulj a Nap felé, az árnyék ma másé lesz.
A céltól el ne térj.
Indulj, a fénybe!

Demjén

Share

Hosszú út – lefelé

Miképpen elhervad mindig a virág,
s öregkor elől kitér az ifjúság,
úgy tűnnek fel az élet lépcsői mind,
és minden bölcsesség, minden erény is
idején virít, örökké nem tarthat.

Hesse

Share

Távlatok

Itt e nagy kőrengetegben élek csendbe, elfeledten
s boldogan rovom az utcát álmodozva egymagam,
mintha csak magamba járnék, tűn az ember, mint az árnyék.
Lopva néz csupán reám még s tépelődöm zajtalan,
a morajló forgatagba, a sír mély nyugalma van,
a magány nyugalma van.

Kosztolányi

Share