Kíváncsi portrék

 

Én vagyok a kíváncsi! Monodráma Ady Endre titkos szerelméről a Kettőspontban.
Főszerepben: Pusztai Luca Lili
Írta és rendezte: Formanek Csaba

Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.

Vörösmarty

Cirkuszt a népnek

 

Csak tessék. Csak tessék. Csak befelé. És folyvást.
Arannyá változtatom az üveget.
Transzvesztita, gyűlöletbe bújva. Néhány tréfás rúgás.
De nem fog fájni: esküszöm.
Teremtőm. Milyen egy cirkusz közönség nélkül?
Szánalomból feldörgő tapsuk nélkül.
Rokonszenvük. Hipnózisuk. Rettegésük nélkül.
Csak tessék. Csak bátran. A sátor készen áll.

María Elena Cruz Varela

Pillangó

“A boldogság egy pillangó,
Ha kergetjük, kisiklik a kezünk közül,
De ha csendesen leülünk,
Az is lehet, hogy leszáll reánk”

Magyaros virtus

Csak vad órákon kél és kavarog
A szittya sír, a kísérteti csontház,
És marjuk egymást, esett magyarok,
Árva az árvát, csontvázat a csontváz.

Tóth Árpád

Léleklépcső

Leszállok az alsó régiókba
lassan, csigalépcsőn ballagok
szürke falak
messzi út, lejjebb, lejjebb,
egyre lejjebb, s fények, foltokban
terjedő éles fények villogása.
Vörös és vad, zöld és sárga hangok,
ízek zenélnek
míg a lépcsőn leérek:
nincs is lábam, nem is értem,
de itt vagyok a valahol s a semmi között.

Koppány Péter

Balaton retro

Ó a régi, ó a Balaton…
régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajónk.
Ó a régi, ó a teraszon…
ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon.

Mákvirágok kertje

 

Fel hát, fel hát, ti kedves tetemek,
Jön a Pipacs bácsi, és szépen eltemet,
Trallala, trallala, csak ne féljetek.
Az élet olyan, mint a nádszál:
Ma még vidáman kacagsz,
De holnap jön Pipacs bácsi a konyhakéssel…

Rejtő

Ez is Magyarország

Ezüst Magyarország, arany a szegélye
beteg a királyunk, de boldog a népe.
És ha már innen nincs tovább
se lámpafény se holdvilág
se a szentjánosbogár nem ég
sötét lesz és mondd, hogy hú de sötét
hú de sötét hú de sötét
Hu huuuuuú…

Kiscsillag