Bezárva önmagába

Az ajtókat ma kulcsra zárom:
Legyen nyugalom idebent
És senki énrám ne találjon
S öleljen süket, tompa csend… –
Az ajtókat ma kulcsra zárom.

Befedek minden ablakot:
Legyen mélységes vak sötétség
És ne kísértsen alakod,
S maradjon kívül minden kétség… –
Befedek minden ablakot.

Dsida

Share

2 thoughts on “Bezárva önmagába”

  1. Hol az ajtó, hol az ablak hiányzik a képeken, hogy létre jöhessen a magány, mert csak így élhető meg az emlékezés zavartalanul. Az emlékezés, amelyben találkozások, örömök és fájdalmak csak a miénk zavartalanul.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.