Bús rom

 

Bár kincs,
ha nincs:
arany,
ha van:
dúsabb, kinek fájdalma van;
csak az, csak az vigasztalan,
akin
a kin
nyomot nyomott
s úgy hagyta őt, mint egy romot,
úgy hagyta, mint egy bús romot.

Babits

Share

One thought on “Bús rom”

  1. Bús rom, akin a kín nyomott hagyott, nem is akármilyet, hiszen a rom önmagában is bánatos mementó, hát még úgy, hogy a régi ficsőség maradványai csendben meghúzódnak a gazban, bozótban,avarban. A téli kert régi szépségét ugyan hiába is keresénk, de a tavasz beköszöntével, a növényzet zöld ruhába öltözteti a majd a csonka falakat, az ablakon kívül és belül virul majd a természet. Emlékeztet a régi csodásra, a kertre, amely annyi mindennek tanuja volt, de csak bús romot hagyott maga után. Finom, méltóságos képet, mintha nem vennének tudomást a valóságról, reménykedve a természet rejében,.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.