Ezüst eső

 

elborult az ég, és a csillagok tüzét
Elnyelte a köd és a szürkeség
Minden oly sötét
Elhagyott, kihalt e táj
Lángvirágok füstje száll
S csak hull, és hull reám
Ezüst eső
Sötéten néz le rám az éj
A múltak árnya itt kísért
És hull, csak hull reám
Ezüst eső

Omega

Share

One thought on “Ezüst eső”

  1. Az ezüst eső szövegével ellentétben, a képek olyanok, mintha egy kulcslyukon át lesné meg az ember az esti esőt. Ezüstben csillog a székeken, a talajon, a mezítlábas igyekvőn, az esőkabátban surranón, és a zsinórban függönyként hulló vízen. Meghitt pillanatok a képeken.

    A dal szövege mindarról beszél, amit nem látunk a képeken, a tágabb környezetről, és az Ezüst eső keltette érzésekről, gondolatokról. Ismét remek párosítás. .

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.