Karanténban létezők,
vírussal telt képmezők,
párhuzamban egyedül,
mibennünk mi menekül?
Ülök, és a fényt nyelem,
Hol jársz, kedves félelem?
milyen belső tájakon
korzózik a fájdalom?
Nem az sajog, ami van,
hanem a bizonytalan,
felhőként türemkedő,
körbetekergő idő.
Lackfi