Leskelődés

Minden sarokban ott ül a Rém,
neszel, motoszkál, leskelődik,
összehúzódik, felnyúlik, imbolyog, gomolyog
a gumitestű, nyúlós árnyék-szörnyeteg.
Lámpát gyújtani nincsen erőm,
csak ülök, egyre ülök,
szűkölök, fütyülök
s ha nem bírom tovább,
menekülök.

Dsida

Share

One thought on “Leskelődés”

  1. Míg a sírkő kép az árnyékkal – fénnyel együtt megnyugtató, a gondolatot messze viszi, addig két “glória” – Krisztus feje feletti és a leselkedésre hívó, már kissé profán. Mondhatnám, ma divatos kifejezéssel a “katasztrófa turistákat” vonzza. A szenvedés látványa egyeseknek kéje. A költő persze finomabban fejezi ki magát.
    Nehéz a látvány, az élmény, a tudás és menekülésre fogja.
    a 3 különleges szám: kép – vers – kép és mégis összetartozik. Tetszik nagyon.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.