Ősi szorongás

Ez az ősi szorongás,
ez a szorongás, amit századok óta magamban hordozok,
könnyekben és szertelen képzeletekben,
rémület nélküli lázálom-sorozatban,
értelem nélkül egyszerre kitörő nagy felindulásokban
kicsordul a pohárból.
Kicsordul.
Nem tudom, mihez tartsam magam ebben az életben,
ezzel a rosszulléttel, amely lelkemre ráncokat vés!
Ha legalább megbolondulhatnék igazán!
De nem: csak ez a kettő közti,
ez a majdnem,
ez a meglehet…
Ez.

Pessoa – Somlyó

Share

One thought on “Ősi szorongás”

  1. Szomorú telitalálat a kép és a szöveg egymásra találása.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.