Traktor Works Zalamerenyén
Ezüst eső
Halászat
Itt nyárfa sír. S a tömör vízben gázló
halászok csendes árnya ring amott.
Most partra lépnek rekedt csizmáikban,
s míg lágyan málnak iszamos rögök,
a halak husa fölpattanva villan
s a háló-alji kis vízben csörög.
A bulldog csuka sötét fényű teste
mint árnyék fekszik a keszeg hasán,
s mintha taknyos ponty lágyságára lesne
tátogván kap a görgő víz után.
J.A.
Keresztben jégeső
Azt mondom Budapest,
Budapest, Budapest,
Útközben gázolok, úgy lépek.
Túllépek szavakon,
Túllépek magamon,
Túllépek mindenen,
Én mindenen-mindenen túl élek,
Túlélek.
Helló, ti szigorú férfiak,
Mért is rángattok engemet?
Mért faggattok engem, hogy ki vagyok?
Vagyok aki vagyok,
Budapesten lakok.
Bereményi Géza – Cseh Tamás
Ájtatos manír
A bor színe
Ugyan iszik-e valaki valahol áldomást sörrel, teával, pálinkával? Ha iszik, csak olyan áldomás is lesz az! Ah, a bor, az mi egészen más! Az felvidít, lelkesít, elméssé tesz, bátorságra hevít, szerelmet költ, kiszínezi szivárványossá ezt a szürke világot, eltemeti a bút, feltámasztja a reményt; demokratává teszi a nagy urat, úrrá teszi a szegényt.
Jókai
Haszontalan szépség
S az ember, aki ismeri szívét, a világot és az emberi dolgok természetét, otthonában is úgy él, mint egy fogadószobában, s nem tömi meg felesleges, érzelmes vagy hiú kacattal a helyiséget, ahol múló élete eltelik. Az ilyen ember otthonában is úgy él, mint egy fogadóban; mert mi kell az élethez? Egy ágy, egy asztal, egy szék.
Márai
Egy ház
Eltűnik egy ház. Alacsony tetővel
Nem ostromolta gőggel az eget,
Míg állt, nem tűnt fel senkinek e tájon,
Öreg anyó volt, élt már eleget.
Ez alacsony tetők alatt magasba
Ó hányszor lendült homlokom, dalom,
Hány álom ringatott alvón, imetten
És háború zúgott s forradalom.
Itt éltem én, a gyermek, ki öreg volt
És aki mindig nagy gyermek maradt,
Itt sírtam én, mint ifjú, ki sosem volt
Fiatal s várt egy végső diadalt.
És innen néztem a szabad jövőbe,
Mint férfi, mikor nő, sors elhagyott
S a boldogtalan tegnapért cserébe
Köszöntöttem a szabad holnapot.
Juhász Gyula
Illegalitás
Vonuljunk máma illegalitásba
Hátha van remény
Ugrott apósom, nagy régi sólyom
Mindene az illegalitás
Revolvert rántott és így kiáltott
De jó kis elvtársam vagy, Balázs
Bár én elszúrtam ott ’88-ban
Egy komcsi házba mentem vejül
Azért az hőstett, hogy az időknek
Néha az ember szembeszegül.
Bereményi Géza – Cseh Tamás
Diófa
Néha alig lelem magam, úgy egybenőttem
veled a hasító, kérgesítő időben.
Árnyékát lombhajad szelíden rámveti,
s ágas-eres kezem visszafelel neki.
Idegzetem fölött s nyíló agyam alatt
te vagy a szép sudár, mely földből égbe hat,
gyökerem nem remeg, s virágom friss, mióta
te tartasz, barna törzs, te, nagyszemű diófa.
Nemes Nagy Ágnes
