Tavaszi ücsörgés

Néma várás ül ma a nagy világon.
Csókos szellő rengeti vágyam árját,
És kínzott szívek panaszos beszéde
Tör ki belőlem.
Vérszopó, vad zsarnok a tél. Nem enged
Szóhoz jutni. Ámde uralma tűnik
S a tavasz kegyes keze nyújt nekem most
Írt sebeimre.

Dsida

Share

One thought on “Tavaszi ücsörgés”

  1. Öregség, elmúlás, de még előtte tavaszi szellő és egy kevés napfény. Szépen szomorú Dsidával különösen. Köszönöm.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.