Vihar előtt

Sötét felhők alatt járok
Hosszú évek óta már
Életemben ritka vendég
A bánatoldó napsugár…
Jöjj hát sikoltva zúgó szélvihar
Vakító villanás
Mennydörgő robaj, felhőszakadás
Csak szakadjon fel a szívemből
Ez a bénító nyomás
És akkor tán lenyugszom

Bródy

Egy gondolat “Vihar előtt” bejegyzéshez

  1. Remek felelgetés a sorok és a képek között. A vihar előtti bénító nyomás alóli szabadulás ígérete a vakító vihar, a sikoltva zúgó szélvihar, mennydörgő robaj, felhőszakadás, a mely a szürke, gomolygó felhőkből érkezik, enyhülést hoz és megnyugvást. A képi gondolatok, a fények, a szürke és a fehér, a sejtelmes napsugár és a fények, árnyak játéka a vizen remek válasz a versre. A természeti képen és gondoalton túl még az érzés az egyéni vagy társadalmi bénító nyomást is sejtetheti. Katartikus lehet a nyomás alóli felszabadulás élménye. Ismét harmónia a képek és a szöveg között.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.