Miserere mei deus

 

_FA_2891

“Remény az út, a cél, a pálya.
A gyermek hűen él vele,
Remény az ifjú délibábja,
Remény az aggnak élete:
Ha fáradt teste sírba űzi,
Reménységét a sírra tűzi.”

Schiller (Dsida)

A hús hatalma

 

hushatalma2

“Először aludtam veled.
Micsoda húsod van neked!
Forró a szád, gödrös az állad,
a bőröd vadító szagú!
Halálomig kívánlak!

Másodszor aludtam veled,
meghallgattam az életed,
ki szeretett és ki utált –
nem lehetett könnyű neked,
reggelig be nem állt a szád.

Harmadszor aludtam veled.
No, dehát ki hallott ilyet,
folyton csak tenni-venni…
Fordítsd felém a feneked,
hagyj egy kicsit pihenni.” 

Ladányi

Ragyogás

 

_FA_2908

“Fiatal legények júniusán
ó felmáglyázott nap!
Megfeszített dobok, aranyhangú kürtök és ti felcsiklandozott hegedűk
bíbor örömtüzeket játsszatok ma a vérszegény kották fölött.
Harangok fehér liliomokat imádkozzatok.
Napok napozzatok. Csillagok csillogjatok.”

Kassák

Aszfaltszerelem

 

_FA_2753

“Elszállt szerelem illatától
kövér és fűszeres a lég.
Halott szerelem illatából
soha, de sohasem elég.
Bomló szerelem illatából
sejti a szív, hogy itt a vég.” 

Dsida

Hervadhatatlan

 

_FA_2702

“A minden rózsa-generációk
közül, mik az idők mélyébe vesztek,
hadd mentsek meg a feledéstől egyet,
egy nyomtalant és jeltelent a sok
volt dolog közt. A sors engem szemelt
ki arra, hogy elsőnek megnevezzem
e halk virágot, e végső-egyetlen
rózsát, mit Milton arcához emelt,
bár nem látott.”

Borges

_FA_2692

Bálint ígérete

 

_FA_1518

 

“Hófehér hajó úszott a folyón
S összesimult a fiú s a lány
Színes lampion fénylett az égen
Mint a brosstű a mélykék ruhán
És a fedélzet zenével megtelt
Szólt a ringató, lassú románc
Aj, aj, aj, aj
Volt egy tánc, volt egy tánc
Ilyen szépet csak filmekben látsz”

Zorán

Korai napsugár

 

“A Nap – az élet és gyöngédség anyja – ontja
a lángoló gyönyört mámoros földgolyónkra,
megérzi, aki lenn a völgy füvére dőlt,
hogy vérrel bugyborog és nászra vár a föld,
s az óriási mell, melyben zihál a lélek,
merő asszonyi hús, merő mennyei kéjek,
s a nedvektől nehéz, lángokkal terhes öl
bozsgó-nyüzsgő csirák hevében tündököl.”

Rimbaud

Ahol a farkas is jó

 
A Katona József Színház előadása: Ahol a farkas is jó

„Megszerettem egy gonosztevőt? Amikor a képeskönyvet lapozó gyerek álmában találkozik a valódi farkassal, aki vad és vérszomjas, de mellette szelíddé válik, hozzásimul és hagyja magát megsimogatni, csakugyan szereti azt.
De bűnös álom ez?
Nem egy bűntelen állapot képe inkább? Nem egy olyan világ utáni sóvárgás ahol nincs félelem? Ahol a farkas is jó?”

 Szereplők: Borbély Alexandra, Keresztes Tamás, Kovács Lehel, Mészáros Béla, Pelsőczy Réka, Rezes Judit
Rendező, díszlet: Gothár Péter

Kitörés

 

_FA_2415

“Csak egyszer lenne még enyém
s kedvemre csókkal önteném
szivesen halnék azután
nagyobb örömmel ontanám
kis ujjáért a csobogó vért,
mint száz királyért, lobogóért!”

Babits

_FA_1687-Edit

Végtelen várakozás

 

_FA_1679

“A lombok is leszállingóznak,
a jövőéviek is; fakadásuk hiábavaló.
Csak én fogok itt ülni magányosan,
céltalanul, haláltalanul sok-sok iszonyú évig.”

Dsida

Kofa

 

_FA_1669-Edit-Edit

“A vén kofa asszony, akivel pár jó szót
szóltál, fehér kendőt lenget utánunk:
ráncos, gyűrött, egyszerű lelkét.”

Dsida

Fehérszoknyás virágok

 

_FA_1625-Edit

 

Hányat aludtunk, míg eljöttetek?
Ugye, most már itt is maradtok?
De sötétek voltak az éjszakák
Fényetek nélkül s messzi partok
Nélkületek csupaszok, soványak!

Puszta Sándor

_FA_1628-Edit-Edit

Enyészet

 

“Feküdni fogok,
ájult törmelék,
és hallani fogom
a szemrehányást:
– Ablakaidat színessel üvegeztük,
falaidat fehérre festettük;
bádog-tetődet pirosra festettük,
szobáidba bútorokat raktunk,
kandallódba friss tüzeket raktunk,
…mégis összedőltél;
mégis összedőltél!”

Dsida

A lélek rejtett nyelve

 

“Majd jő valaki és szeret talán,
künn sárga fák közt járok lábadozva,
járni tanulok egy nő oldalán.
Tipegek, és ha félek hazamenni,
a kertjeinkben árnyra árny oson,
hazavezet és megcsókolja számat,
gyógyítva csókol a mély folyosón.”

Kosztolányi

paraDOGMA

 

 

Képhang
 
Improvizációs jelenetek, jelenlétek egy “hangra”. Két éve futó mozgásos önismereti sajátélmény csoportunk első megmutatkozása. Látók, vakok, gyengénlátók,zenészek, hallók, nagyot hallók, nők, férfiak.
Alkotók: Barkó Tamás, Csányi Márton, Farkas Dorka, Horváth Zsóka, Kopeczny Kata, Kovács Klára Klarissz, Moizes József, Szalóki Ági

Köztes Tér
 
A darab az agy és a szív, a fej és a test, az “okosság” és az érzelmek viszonyát, illetve ennek manifesztációs lehetőségeit járja körül az ÉNO (Értelmi Fogyatékosok Árpádházi Szent Margit Napközi Otthona) mozgáscsoportja és az ArtMan Egyesület táncosainak közreműködésével.
rendező: Jobbágy Bernadett
táncos alkotók, előadók: Kálmán Ferenc, Bóna Gyöngyi, Flaton Annamária, Horváth Imre, Kopp Emőke, Kövecses Zoltán, Molnár Ciprián, Orendi Eleonóra, Szuhai István
zene: Kertész Endre, cselló
ének: Tulu Icözü
 
Lélekpercek
  
Legbensőbb kapcsolatainkra jellemző ellentétpárok öltenek formát a színpadon autizmussal élő táncosok és az ArtMan Egyesület szakemberei előadásában. Őszinte jelenlétek, küzdelmek, intenzív érzelmek és mozdulatok bontakoznak ki a „szerelem” témájú  előadás perceiben. 
Rendező: Imrik Márta
Társrendező: Bóta Ildikó
Táncos alkotók, előadók: Gyulavári Ági, Jambricska Anna, Kálmán Ferenc, Kovács Gergely, Lukácsy Zsófia, Mészáros Barbara, Rakonczai Áron, Vadas László.
 
 
Tánceánia: Álompart
 
A  Tánceánia együttes közel 15 éves folyamatos munkájának köszönhetően az Álompart az együttes fogyatékos táncosainak ötletei, elképzelései, javaslatai alapján, az ő vezetésük által született közös improvizációs alkotás. Táncunk az egyén teljességéből és a közösség megtartó erejéből táplálkozik.
Alkotók, előadók:
Barkó Tamás, Bruckner Csaba, Csöndör Klára, Daróczi Katalin, Eötvös Juci, Eszes Dávid, Farkas Dorka, Földvári Eszter, Gál Eszter, Anton Gribunov, Gyulavári Ági, Kalácska Levente, Kálmán Ferenc, Mészöly Andrea, Potoczky Gábor, Sellyei Péter, Tóth Károly
Zene: Incze Zsóka, Dóra Attila