Svejk a Monostori Erődben
„Mi a múlt valamennyi oligarchájától különbözünk abban, hogy tudjuk, mit csinálunk. A többi hatalomgyakorló, még azok is, amelyek hasonlítanak hozzánk, mind gyáva és képmutató volt. A német nácik és az orosz kommunisták nagyon megközelítettek minket módszereikben, de sohasem volt bátorságuk beismerni saját indítékaikat. Mi tudjuk, hogy soha senki sem ragadja magához a hatalmat azzal a szándékkal, hogy lemondjon róla. A hatalom nem eszköz: a hatalom cél. Nem azért csinál az ember diktatúrát, hogy megoltalmazzon egy forradalmat, hanem azért csinál forradalmat, hogy diktatúrát csinálhasson belőle.”
Orwell
Mostan színes tintákról álmodom.
Legszebb a sárga. Sok-sok levelet
e tintával írnék egy kisleánynak,
egy kisleánynak, akit szeretek.
Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,
s egy kacskaringós, kedves madarat.
És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,
és kellene még sok száz és ezer,
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikitó,
és kellene szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány,
akár a színes kapuablak árnya
augusztusi délkor a kapualján.
És akarok még égő-pirosat,
vérszínűt, mint a mérges alkonyat,
és akkor írnék, mindig-mindig írnék.
Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:
arany-imát írnék az én anyámnak,
arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.
És el nem unnám, egyre-egyre írnék
egy vén toronyba, szünes-szüntelen.
Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.
Kiszínezném vele az életem.
Kosztolányi
AZ VAGYOK… létjáték a szavak hatalmáról
B. Radó Lili, Fecske Csaba, Margaret Atwood , Kiss Judit Ágnes, Kiss Ottó, Tóth Krisztina verseinek felhasználásával
Szerepfelvevők: Bognár Anita, Király Orsolya
Rendezte: Szemere Zsolt
„mert mind elkurvulunk egy szép napon.
helyzetbe hozni van, akit nehéz,
de kialakul majd az olyan helyzet,
s előbb-utóbb úgyis lesz annyi pénz,
amiért végül szétrakjuk a lábunk,
s ha van kereslet, áruba bocsátjuk:
hitét az egyik, tudását a másik,
és élvezkednek rajtunk megunásig.”
Kiss Judit Ágnes
7 fő bűn – Magyar Mozdulatművészeti Társulat a Nemzeti Táncszínházban
Táncolják:
Balázs Mari
Bodor Johanna
Fenyves Márk
Horváth Zsófia
Kopeczny Katalin
Lőrinc Katalin
Mándy Ildikó
Pálosi István
Rendezés-koreográfia: Fenyves Márk, Pálosi István
Színpadi látvány – jelmez- világítás: FOM, Jelmez: Matisz Gábor
Zene: klasszikus zenei montázs
Ha édes az Álom, mely puszta másod,
tőled mi kéjjel nyughat el az agy,
hozzád igyekszik az, ki jó, ki nagy —
lelkük kiröppen, s csontjuk földbe ásod!
Cselédje sorsnak, kórnak, régi búknak,
királyoknak, mérgeknek, háborúknak,
de a bűbáj s mák szebb álmot talál
mégis nekünk. Hát mért vicsogsz röhögve?
Egy kurta álom, s ébredünk örökre,
aztán nem is vagy és meghalsz, Halál!
John Donne – Kosztolányi
„Áldás, vagy átok a gondolat?
Örök tépelődés, vagy fájó öröm?
Ki viseli akkor majd gondodat,
ha az éltető ész végképp elköszön?
…
Végső sóhajodkor a „Senki” lesz veled:
az örökkönre szemed végleg nyitva marad.
Elmúlsz majd, és általad elfeledett neved
újra olvashatod; korhadó fejfád alatt.”
M. Laurens
Szabó Magda: Az a szép fényes nap – főpróba az Új Színházban
„LÉGVÁRAK BÉRBE ADÓK –
nyaralás után az imént
értünk hazai földre, ez az első
magyar nyelvű üzenet,
ez a Don Quijoték országa,
légvár légvár hátán,
s akinek még nem lenne
saját, külön bejáratú,
lakájos rögeszméje,
tutimegmondó módszere,
testre szabott
összeesküvés-elmélete,
annak a szolgáltató
megszámítja szinte ingyen,
mások full-extrás légváraiból
szippanthatjuk a friss levegőt.”
Lackfi