Gyermekkor

Jó volna eltűnődni, hogy hová ment,
az, ami nincs, de lelkünk úgy kívánja,
gyermekkorunk sok hosszú délutánja,
mely vissza nem tér s nem mond többet áment.
Olykor kísért még: – tán csak egy esőben,
de már nem értjük, mért is oly mesés;
mi sok találkozás volt és mi bőven,
mi sok viszontlátás és elmenés,
 
Rilke – Kosztolányi